Nem kellett várni az első kellemes élményre Franciaországban, ami a Montpellier-i vasútállomáson ért: volt kitéve egy zongora, amin bárki játszhatott, és szerencsére játszottak is, pár fiatal, Django Reinhardt szerű jazz-t játszott, (nem tudom, hogy pont az volt-e, de a Minor Swing-jéhez hasonlított) nagyon jólesett hallgatni, az akkor már eléggé elcsigázott énemet teljesen feltöltötte, úgyhogy vigyorogva szálltam fel a Toulouseba tartó vonatra. Az élményhez hozzájárult, hogy mindenki nagyon segítőkész volt, akár bőröndcipelésről, akár - a meglehetősen akadozó franciámmal - infókérésről volt szó. 

Mediterrán hangulat a monpellier-i állomáson

Az említett zongora

Szerencsére minden állomáson van (működő!) lift, ami lényegesen megkönnyítette az egy lány - két bőrönd felállást, és szerencsésen megérkeztem Toulousba is. Amit még meg kellett szokni, hogy a francia vasútállomásokon nem számmal, hanem betűkkel vannak jelölve a sínek, ez elsőre egy kicsit összezavart, de miután megszokja az ember, már könnyű megtalálni, hogy melyik vonat honnan megy.

Összességében jó volt az utam, de ez a montpellier-i etap nagyon feldobta, szeretnék oda mihamarabb visszamenni, ott már nagyon mediterrán a hangulat, pálmafák, tenger, nem semmi volt ezt így télen látni :)

Pluszban beteszek Djangoról egy wikipédiát, érdemes utánanézni, nem semmi kaliber volt. Rövid élete alatt (43 évet élt) hatalmas hatást tett a jazzre, Woody Allen is nagy rajongója, de olyan filmekben is hallható, mint A Mátrix, Csokoládé, Aviátor, Kate és Leopold, Gattaca. Tiszteletére évente rendeznek jazzfesztivált Samoine-sur-Seine városában.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Django_Reinhardt

És itt egy kis hallgatnivaló:

https://www.youtube.com/watch?v=VpmOTGungnA&index=3&list=RD0TmiDC_a6ss

Jazzel teli szép napot mindenkinek!